Főoldal / Merülőhelyek / Umbria hajóroncs

Umbria hajóroncs
Umbria hajóroncs

Az Umbria története:

A hamburgi építésû Umbriát eredetileg Bahia Blanca néven bocsátották vízre 1911 decemberében. A 10.076 bruttó regisztertonnát nyomó teher- és személyszállító Umbria maximális sebessége 14 csomó volt és egyszerre 2000 fõt, valamint 9000 tonna rakományt volt képes szálítani. Hossza 154 méter, szélessége 18 méter, süllyedése 10 méter volt. Élete elsõ szakaszában Európa és Argentína között teljesített szolgálatot, majd 1935-ben a megvásárló olasz kormány nevezte át Umbirának, és csapatszállítóvá alakíttatta. Két éven keresztül csapatok ezreit szállította kelet-Afrika különbözõ gyarmataira, majd késõbb egy vonalhajó-társaság tulajdonában Olaszország és a Vörös-Tenger különbözõ kikötõi között szállított árukat.

1940 júniusában érte a vég, amikor Olaszországból származó rakományával elérte Port Saidot. A háborúra készülõdve az olasz kikötõkben 360.000 bombát, 60 láda robbanóanyagot és egyéb háborús anyagokat rakodtak be a hajóra, összesen 8.600 tonna súlyban. Mivel Olaszország az említett hetekben még nem lépett be a háborúba, a brit haditengerészetnek nem volt joga feltartóztatnia a "semlegesnek" számító hajót, ám mégis megállásra kényszerítették. Húsz angol tiszt szállt át az Umbria fedélzetére és átkutatták hajót. A tisztek egész éjjel a hajó fedélzetén maradtak és várakoztak. Hajnalban Lorenzo Muiesan kapitány elsõként hallotta meg a rádióban, hogy Olaszország is belépett a háborúba. Hogy az Umbria rakománya ne kerüljön az ellenséges angol erõk kezére, a kapitány utasítást adott néhány matróznak a hajó elsüllyesztésére. A délelõtti órákban, tulajdonképpen a brit tisztek orra elõtt sikerült elsüllyeszteni hajót és teljes rakományát.

A háború befejezése után a roncsot ellenõrzõ brit bombaszakértõi csoport úgy nyilatkozott, hogy egy robbanás bekövetkezése esetén valószínûleg fél Port Sudan eltûnne a föld színérõl.

Merülés

A hajó 30 méter mélységben fekszik a bal oldalán. Legmélyebben, 38 méter mélyen az orra fekszik, míg a híd mellett található legmagasabb pontja kicsivel a vízfelszín fölé emelkedik. A hajó rakománya érintetlen, abból a mentõk semmit nem hoztak fel.

Hans Hass szerint a hajó a világ legjobb roncsa, és mások is egyedülálló helyszínnek tartják. Kétségkívül gyönyörû hajó. A fedélzet faborítása elkorhadt, de a nagyrészt érintetlen fémszerkezet végtelen felfedezési lehetõségeket kínál minden búvárnak. Mára szerves részévé vált a szirtnek is, és puha- és keménykorallok borítják nagy részét, ráadásul a halgazdagság is különleges. A teljes hajó kiválóan végignézhetõ a jobb oldaláról; a teljes, 360.000 bombát tartalmazó rakomány minden darabja megtekinthetõ.

Az orrban még láthatóak a két horgonyláncot tartó emelõcsörlõk - a horgonyok mintegy 200 méterre hevernek a roncstól. Az elsõ dekk fõárboca kettétröve fekszik a tengerfenéken. A hajó erõs fémszerkezete máig is összetartja annak alkotórészeit. Mivel a fedélzeti nyílások is átjárhatóak, könnyû a bejutás a raktérbe, ahova a legtöbb napfény hatol be fentrõl.

Az elsõ raktérben repülõgép-bombák, detonátorok, repülõgép-kerekek, szalmába csomagolt tárolóüvegek, elektromos kábelek tekercsei és továbbra is lezárt fadobozok találhatóak. A harmadik raktérben található cementeszsákok mára tömör betonfalat képeznek. Közvetlenül felettük található a három Fiat 100cc Lunga autó maradványai - amelyet kicsit elfed a többi rakomány, ezért sokan észre sem veszik.

A híd maradványai találhatóak a hajó középsõ részén. Ez a rész sínylette meg legjobban a süllyedés óta eltelt idõket. A fából készült részek természetesen elkorhadtak, a viharok és a hullámzás együttes ereje pedig szétroncsolta a híd szerkezetét is. A mögötte található kémény az árbóchoz hasonlóan a fenékre süllyedt. Mivel a roncs ennyire sekélyen fekszik, a puha és keménykorallok kolóniája gyönyörû látványt nyújt, és magához vonzza a szirtlakó halak óriási csoportjait. Tényleg nem lehet szebbet elképzelni.

A hajó vége felé haladva két további rakteret találhatunk, itt nyugszik a 360.000 bomba nagy része - és a hajótestbe könnyû a bejutás. A hátsó árbóc szintén a fövenyen fekszik. A rakterekben takaros sorokban pihennek a bombák. A köztes dekkeken bombaalkatrészek, detonátorok és nagykaliberû lõszerek találhatóak, amelyeket olasz hadihajókra szántak.

A hátsó kabintér a hajó egyik leggyönyörûbb és szinte érintetlen része. A jobb hajócsavart könnyen megtalálhatjuk, magasan a tengerfenék fölé emelkedik, a jobb hajócsavar azonban a homok alatt van. A kettõjük között található kormánylapát a homokban fekszik.

(Szudán búvártúra)